Kedves Barátaim,
Az egyik legfontosabb kérdésünk: Mi a dolgunk zsidóként 2023-ban?
Pészáh előtt vagyunk két héttel… Szerintem az ünnep egyik legfontosabb üzenete: ne legyünk szégyenlősök!
Napjainkban az ima, az elmélkedés, meditáció, micvák jelentik a Mindenhatóval való kapcsolatot.
Pontosan tudjuk, a Szentély korában ez a kapcsolódás egy – mai szemmel – eléggé bizarr áldozati kultusz által jött létre. Több héten át szól erről a Tóra.
Sokan tehetik fel a kérdést, hogy miközben a zsidóság filozófiája, törvényei, életformája egy 3500 évvel ezelőtti világban nagyon nagy modernitással bírtak, miért parancsolat meg Isten, ezt a szentélybeli állatáldozati kultuszt?
Természetesen ezernyi értelmezés van.
Az egyik legelfogadottabb, hogy maga az áldozati kultusz nagyon mélyen él az ösztön-emberiség primitív őstörténetében, és ennek látványos megtagadása egyszerűen elfogadhatatlan lett volna a nép számára.
Ám az Örökkévaló odahelyezte a kohénok kése mellé mindazt a sok csodás törvényt, ami valós újdonsággal szolgált a kor vallásaihoz képest.
Áldozat…
Ma is áldozunk. Ezernyi dolognak. A hobbijainkra százezreket költünk el, az utazásunkra a többszörösét, a kényelmünkre, jó kocsikra, kényelmes székekre, ágyakra, cipőkre szintén.
A zsidó hagyomány valami mást kér tőlünk. Más fajta áldozatot. Az áldozat szó héberül: „korbán”, azt jelenti: közeledés. (pl: károv: közel, krovim: rokonok, stb)
Egy olyan áldozat, amiben a boldogságod nem a birtokláson múlik, hanem az átadáson.
Adok időt Neki. A néma Istennel való együttlét öröme.
Adok neki a véges szellememből: tanulok Róla. A Tórából, Talmudból, az ezernyi bölcs és rabbi milliónyi bölcs könyvéből, szavából.
A megismerés öröme, az a közeledés öröme. Meglátom, hogy nincs Benne semmi hiba.
Az áldozatból imák lettek, a szentélyből tanházak és zsinagógák, a papok szerepét meg a történelem átadta minden egyes embernek, aki szeretne Isten felé közeledni.
Az emberi teljesség egyik ismérve, hogy tudok-e olyan világot építeni saját magam köré, aminek minden szegmensét tudom szeretni.
Hiszem, a micvák erről szólnak, hogy ne gyermeki félelemmel forduljunk Isten felé, hanem ez egy örömteli, csodás élmény legyen, amiről meg vagyok győződve, hogy egy valós találkozás.
Ezért mindannyian tehetünk.
Megkeressük Őt saját magunkban és büszkék vagyunk erre a kapcsolódásra.
Sábát Sálom!
|